Nagyon régen nem mutattam be nektek társasjátékot, így éppen itt az ideje hogy a Schilling Imrétől érkezett csomagban kapott társasjátékok közül egyet megismertessek veletek.
A választásom a hazai gyártású Labirintus társasjátékra esett, ami egy igazán érdekes darab volt a maga idejében.
A Labirintus társasjátékot a Triton gyártotta, akiknek neve leginkább a különböző elektromos játékok révén vált ismerté a gyerekek és a gyűjtők körében.
A Labirintus viszont egy teljesen más stílusú játék, ami sokkal inkább emlékeztet a hagyományos dobókockás társasjátékokra.
A Labirintus társasjátékot 2-6 játékos játszhatta és maguk közül valakit ki kellett nevezni játékvezetőnek, akire extra feladatok hárultak.
A játékot az a játékos kezdte aki a legnagyobbat dobta a kockával. Elsőnek ő vághatott neki a labirintus kacskaringós útjainak. A játék célja a labirintus közepébe bejutás és ezt követően az onnan való kijutás volt a feladat.
A dobókockával dobva a játékosok annyit léphettek előre amennyit dobtak a kockával.
A táblán bizonyos helyeken útelágazások várták a játékosok, ahol a dobásuk értékének megfelelő irányba kellett folytatni az útjukat, amit persze csak akkor tehettek meg ha válaszoltak a játékhoz mellékelt kérdéskártyákon szereplő kérdésekre.
A kérdések nem voltak egyszerűek, így a lapokon ilyenekkel lehetett találkozni:
"Ki volt Minotaurusz anyja?"
"Hol építette fel Daidalosz a Labirintust?"
"Minek az istennője Pallasz Athéne?"
Mint láthatjátok a kérdések a görög mitológia körül forogtak a játék nevéhez hűen. Ha a játékos helyes választ adott a kérdésre, akkor folytathatta az útját a megadott irányba és két 'jó' pontot is kapott. Ha a válasz helytelen volt akkor három 'rossz' pont került a játékos neve mellé.
A játék akkor ért véget ha az utolsó játékos is kiért a labirintusból.
Ekkor a játékvezető összeadta a jó pontokat, amelyekből levonta a rossz pontokat és az így kialakult pontszámokból az lett a győztes, aki a legmagasabb pontszámmal hagyta el a labirintust.
A játék kiváló állapotban maradt meg. Ez azt jelenti, hogy mind a hat bábú, a két dobókocka és a kérdéses kártyák is megmaradtak.
A tábla nagyszerűen néz ki és a doboztól is ezt tudom csak elmondani.
A doboz grafikája amúgy rendkívül egyszerű, hiszen lényegében csak egy szó és a játéktáblára utaló grafika látható rajta.
Persze ezzel a játékkal is találkozhattok majd a többi társasjáték társaságában, de amíg nem tudom megmutatni nektek ezt a hazai játékot személyesen, addig jönnek a megszokott fényképek.
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!