A szocialista játékok között megtalálhatóak voltak a gyerekek közötti kapcsolattartást segítő játékok is. Ezek több változatban is elérhetőek voltak, de a legnépszerűbbnek természetesen a telefonkészülékek számítottak.
Ilyen játékok készültek természetesen a Szovjetunióban, az egykori Jugoszláviában és Csehszlovákiában, valamint az NDK-ban is.

A mai napon az egyik NDK-s változatot ismerhetitek meg, amit a Prefo gyártott és Telefonanlage néven került forgalomba.
Érdekes, hogy a nyomógombos készülékeken egyáltalán nem találtam gyártóra utaló jelölést, így az internet segítségével kellett beazonosítanom a játékot.

A Prefo több formában is gyártott telefonokat, de igazából ez a külső volt a legelterjedtebb. A műanyagból készült készülékek természetesen változatos színekben voltak megvásárolhatóak.
Készült a játék narancssárga, kék, piros, citromsárga, krémszínű, világoskék változatban is, sőt ezeknek a színeknek a kombinálásával is. Ennek köszönhetően lehetett találkozni krémszínű telefonnal és kék kagylóval és más színekkel is.
A csomagban árult játék két telefont és egy elég hosszú két eres kábelt tartalmazott, amelynek végein villásdugós csatlakozó lett elhelyezve.
Ezeket a villásdugókat kellett a készülékek megfelelő nyílásába bedugni és ezt követően már csak a megfelelő áramellátásról kellett gondoskodni. Ehhez készülékenként 3 db 1.5 baby elemet kellett a játék aljában elhelyezni.

A játékot ezekkel a készülékekkel mai gyerekfejjel már igen nehéz elképzelni. Leginkább testvérek használták ezeket a telefonokat két szoba között beszélgetésre vagy esetleg a szomszédban lakó baráthoz áthúzva került elhelyezésre a készülék, amelyeken esténként nyugodtan lehetett akár órákon át is csevegni.
A játéktelefon működése rendkívül egyszerű volt. A készülékek nem rendelkeztek saját számmal, így bármelyik gombot lenyomva a másik készülék elkezdett csörögni és ezzel egyszerre egy apró lámpa is felgyulladt a készüléken.
Ezt követően már csak fel kellett venni a telefont és lehetett is indítani a beszélgetést.
A hangminőségre általában nem lehetett panasz, hiszen gyerekjátékhoz képest meglepően jó minőségben továbbította a hangot a készülék köszönhetően a viszonylag normális mikrofonnak és hangszórónak.

A játék Hegedűsné Takács Juditnak köszönhetően került a gyűjteménybe és csak némi tisztításra volt szükség, hogy ismét üzemképes állapotba kerüljön.
Szerencsére Juditék vigyáztak a játékra, így még a kábelen is az eredeti csatlakozók találhatóak meg.
Természetesen a múzeumban ezzel a kinccsel is találkozhattok majd, de amíg nem tudom személyesen megmutatni nektek a játékot jönnek a megszokott fényképek.

RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!

Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt  teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!