Az elmúlt hetekben nagyon sok ceruzahegyezőt mutattam meg nektek és még közel sem értünk a bemutató végére. Ezen a héten újabb klasszikus darabokat hoztam bemutatásra.
Ezúttal a televízióval és a rádióval foglalkozunk, illetve az ebben a témában készített hegyezőkkel.
A ceruzahegyezők az általános iskolai mindennapjaink részét képezték a 60-as, 70-es, sőt még szerintem a 80-as években is. Megkaptam kommentben, hogy akkoriban már voltak töltőceruzák amelyekkel egyszerűbb volt az élet, de én úgy emlékszem hogy általános iskola alsóban nem használhattunk ilyesmit az órákon.
Ráadásul még előszeretettel használtunk színes ceruzákat is, amelyeket szintén hegyeznünk kellett időnként.
Ennek köszönhetően a gyerekek tolltartójának elmaradhatatlan kelléke volt a ceruzahegyező is, amelyekből nagyon sok különböző változatot lehetett megvásárolni a kisipari és a külföldi gyártóknak köszönhetően.
Ezúttal a televíziós és rádiós ceruzahegyezőket mutatnám be nektek, amelyekből szintén akad nálam néhány darab.
Elsőnek a televíziós darabokat mutatnám be nektek, amelyek műanyagból készültek és formára és színre is teljesen azonosak. Ezeken a hegyezőkön mindössze a képernyőn feltűnő képben van eltérés.
A hegyezők teljesen zártak, így a keletkező forgács belül gyűlt össze, amit a későbbiekben is elég volt kiüríteni.
A műanyag hegyezők kidolgozása amúgy egészen jó. Felfedezhetőek a különböző kapcsolók és még a hangszóró is fellelhető a fekete műanyag részen. A televízió hátsó része piros, míg a ceruzát a készülékek alsó részébe kellett bedugni.
A hegyezés a szokásos forgatásos módszerrel történt itt is.
Ahogy említettem a két készülék csak a képernyőt látható képben tér el egymástól. A két hegyezőn hologramos képet láthattunk. Az egyiken egy majmocska(?) forgatja a szemét, míg a másikon állatok láthatóak. Ezek a rajzok a hegyező billegtetésére váltak láthatóvá a szem számára, de erre szerintem Ti is emlékeztek gyerekkorotokból.
Mivel azt írtam, hogy rádió is lesz, így ez sem maradhat el. A rádió régen a lakás fontos tárgya és egyben dísze volt. A meglehetősen nagy méretű, politúrozott dobozok nagyon szépen néztek ki és még a tájékozódást és szórakozást is segítették.
Egy ilyen asztali rádiókészüléket készítettek el ceruzahegyező formában. Itt is a piros szín dominál, de az előlap fehér színt kapott és ezen arany színnel vannak jelölve a gombok, a hangszóró, sőt még a márkanév és a logó is.
Ez egy nyitott ceruzahegyező, ami azt jelentette hogy a hegyezés során a forgácsot egy papírra kellett gyűjteni és a lehető legrövidebb időn belül az iskolai szemetesbe dobni a keletkezett szemetet.
Mind a négy hegyező nagyon szép állapotban maradt meg és természetesen ezeket is szeretném majd bemutatni nektek. Amíg azonban erre nincs lehetősége, addig maradnak a megszokott fényképek.
Ha tehetitek tartsatok velem a jövő héten is, amikor majd néhány érdekesebb jármű formájú hegyezőt mutatok majd nektek.
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!
