Mivel elég nagy sikernek örvendett a zenehallgatásról írt bejegyzésem, így arra gondoltam folytatom ezt az ismeretterjesztő sorozatot és több mára már retrónak számító dolgot is felidézek majd a következő hetekben.
A rádiózás után most a televíziózásról fogok szót ejteni, illetve pontosabban a televízióknak szentelek egy bejegyzést.
Mielőtt a televíziókra rátérnék azért néhány dolgot azoknak, akik nem akkoriban voltak gyerekek. Alapból a hazai televíziózás 1954 december 16.-án vette kezdetét az első próbaadással, amit a 4 km-re található ORION gyárban tudtak fogni.
A következő próbaadás 1955 júniusában volt és összesen 15 nézője volt.
A próbaadások után elindult a televíziók gyártása az ORION gyárában, amelyekkel a dolgozó népet tervezték ellátni.
A rendszeres adások 1957 május 1-jével indulnak el heti három adásnappal.
Az első színes adásra egészen 1969-ig kellett várni, míg a heti hét napos adásra egészen 1988-ig kellett várnunk.
Sokan emlékeztek még talán gyerekként, hogy hétfőnként nem volt adás és akkor a rádiót és abban a mesét és a rádiókabarét hallgatta a család.
De ennyi történelmi visszatekintés után inkább térjünk át arra, hogy milyen eszközökön is néztünk TV-t egykoron.
Ha emlékeim nem csalnak, nekünk egy ilyen vagy ehhez nagyon hasonló TV volt az első eszközünk. A képen egy Kékes televíziót láthattok.
Ez egy csövekkel bőven ellátott fekete-fehér készülék volt még, aminek bőven kellett idő a bemelegedéshez. Ez mai szemmel kicsit furcsának tűnhet, de akkoriban teljesen természetes volt, hogy a bekapcsolt televízió bizony nem azonnal adott képet és csak bizonyos idő elteltével volt jónak minősíthető a minősége.
Jellemzően a fényerő sem volt az igazi, így a nappali TV nézéshez mindenképpen be kellett húzni a sötétítő függönyöket a lakásban.
A családunk anno a Kékes TV-t egy Videoton Color Starra cserélte le anno. Ez egy igazi néptelevízió volt, amit már elég sokan megengedhettek maguknak.
Távirányítója még ennek sem volt, így fel kellett állni a csatorna váltáshoz és összesen hat csatorna eltárolására volt lehetőség, de ez még így is több volt mint elég :)
Ez volt az a televízió, ami robbanós tv néven híresült el, ami az elhibázott konstukciónak, a rosszul elhelyzett alkatrészeknek és túlmelegedésnek volt köszönhető. Nálunk is előfordult otthon, hogy a TV füstölt, de egy gyors áramtalanítás megoldotta akkor a problémát.
A TV amúgy egyáltalán nem volt olcsó darab, hiszen az alig 4000 Ft-os átlagfizetéshez képest a készülékért 20.000 Ft-ot kértek a boltok - már ha éppen lehetett kapni.
Akik jártak a Szovjetunióba és mondjuk vittek ki magukkal Trapper farmert vagy más kurrens cikket, azok könnyedén tudtak az eladott árú árából maguknak televíziót vásárolni.
A szovjet ipar számtalan mobil készülékkel rendelkezett, amelyek különböző méretben várták a vásárlókat (már ha éppen lehetett kapni).
Ilyen készülék volt az Elektronika VL100-as is, amit Lenin születésének 100.évfordulójára adott ki a játékosok számára is ismerős nevű Elektronika cég.
A TV 16 cm-es fekete-fehér képcsővel készült és a hordozható készülékek táborát erősítette. Aprócska volt, a hangja is gyengének számított, de a nyaralóban is tökéletesen használható volt, sőt a nyaraláson is működtethető volt egy 12 V-os akkumulátorról.
És ha már a szovjet készülékeknél tartunk, akkor nem mehetünk el szó nélkül a piros, sárga és fehér színekben megvásárolható Junoszty 402 mellett sem.
Szintén egy hordozható szovjet televízióról van szó, ami azonban már emberibb képátlóval, jobb hanggal és igényesebb kidolgozással várta a vásárlókat.
A történelmi hűség kedvéért ekkor már javában kaphatóak voltak itthon is hasonló Videoton televíziók színes képcsővel, távirányítóval, de azok azért jóval drágábban voltak megszerezhetőek.
Itt pedig egy ITT Nokia készülék látható, ami a 90-es évek elejének egyik meghatározó készüléke volt a hazai piacon. A készülék természetesen szép képpel, jó hanggal és kedvező árral igyekezett levenni a vásárlókat a lábáról elég jó eredménnyel.
Ez már az a korszak, amikor a nagyobb lakótelepeken a kábeltévék utat törtek maguknak és lényegében kinyílt a világ a televízió nézők előtt.
Valószínűleg erre az időszakra már igazán sokan emlékezhettek.
A jövő héten ismét visszatérek a rovattal, de akkor már más területen tekintünk vissza a múltba.
Tartsatok velem akkor is!
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!
