A szovjet játékgyártás előszeretettel merített más országok játékaiból, amit aztán egy kicsit átdolgoztak, átformáltak, majd pedig akár több változatban is kiadták.
Így jártak a szakadékjátékok is, amelyeknek számtalan változatát készítették el az egykori Szovjetunióban. Ezúttal egy Buggy autót mutatok be nektek, ami elég leharcolt állapotban került be a gyűjteménybe.

A szakadékautókat több játékgyár is előszeretettel választotta, hiszen érdekes és különleges játékok voltak. A megoldásoknak köszönhetően elemes és óraműves szerkezettel is ellehetett látni őket és természetesen sokkal olcsóbban előállíthatóak voltak mint a bolygókerekes vagy a távirányítós játékok.
Az igazi átütő sikert természetesen ezek a játékok is a távol-keleti gyártóknak köszönhetik, akik szinte elárasztották a játékpiacot ennek a stílusnak az elemes változatával.

Az elemes szakadékjátékok viszonylag egyszerű elven működtek. A játék hajtásáról egy középen található aprócska kerék gondoskodott ami szükség esetén eltudott fordulni. A játék összesen egy irányba tudott haladni. Az aprócska meghajtó kerék előtt egy kampós végű kanál kapott helyet, ami normál esetben a hajtó kerék előtt helyezkedett el.
Amint a játék az asztal széléhez érkezett ez a kampó leesett és a lapát ugyanekkor a kerék alá csúszott. A kicsi kerék így nem tudta átvinni a hajtást, viszont a kanálon elfordult és ennek köszönhetően a hajtás iránya is megváltozott.
Ekkor kicsúszott az apró kanál a hajtó kerék alól és a játék elkanyarodott. Ezután a kerék visszafordult eredeti állásába és a kocsi egyenesen haladt tovább az asztal másik széléig, ahol ezt az attrakciót megtudta ismételni.

A szovjet játékok között nagyon sok szakadék jármű található, amelyek között a sportkocsik, az űrjárművek és a különböző akkoriban egzotikusnak számító buggyk is megtalálhatóak voltak.
A most bemutatkozó buggyról szinte semmit nem tudtam kideríteni. A gyártóra utaló jelölések teljesen lemaradtak róla, de mivel nagyon hasonlít a már bemutatott UMKA Buggyra így hajlok arra, hogy a gyártó is azonos lehet.
Persze azért vannak apróbb eltérések az UMKA Buggy és a ma bemutatkozó Buggy között, de ezek csak apróbb külső eltérések.

Az UMKA Buggyval ellentétben a játék formája sokkal inkább hasonlít egy saját kútfőből alkotott játékra. Az UMKA esetében a Taiyo játékával való hasonlóság letagadhatatlan, de itt már igyekeztek túllépni az egyszerű buggy formán a tervezők.
Ennek köszönhetően olyan részleteket elhagytak a kocsiról mint a tető és olyan extrák kerültek fel a járműre mint az ülések mögött található kiemelt motorház az emelt hátsórész és a motorház elejére elhelyezett extra reflektorok.
A kocsi kidolgozása persze így sem valami nagyon részletes, de azért igyekeztek az apróbb részleteket is elkészíteni. Került kormány a kocsiba és az ülések között még a váltókar is megtalálható.
Az első sárvédőkön kaptak helyet a lámpák, amelyek króm festéssel kápráztatták el a gyerekeket.
Ezen kívül összesen a matricák igyekeznek feldobni a fehér karosszériát, amelyek között az 5-ös számmal és a  cirill betűs Baggi felirattal találkozhattunk több helyen.
Az első szélvédő helyén csak egy fémből készült keret található, ami egészen biztosan gyári alkotás.
Igazából ezek az apróságok annyira nem is érdekesek, hiszen a gyerekeknek csak az számított, hogy az autó menjen és ne essen le az asztalról játék közben.
Ezt a feladatot pedig a szovjet buggy messzemenőkig teljesítette is.

Ahogy írtam elég leharcolt állapotban került hozzám a játék. Ez azt jelentette, hogy hiányzott az elemtartó fedele és az egyik első lámpa, az elemtartó belsejéből egy hatalmas darabot kitörtek és ráadásul a fémből készült érintkezőket is letördelték és természetesen alapból el sem indult a jármű.
Első lépésben kapott egy elemtartó fedelet, amin még majd kell egy kicsit reszelni. valamint a kitört elemtartó rész helyére egy új belsőt is. Ezeket és a hiányzó első lámpát 3D nyomtatással igyekeztem elkészíteni.
Mivel minden érintkezőt letörtek, így az eredetileg 3 db baby elemmel működő játékot át kell alakítanom. Ehhez egy speciális elem kerül majd a belsejébe, amihez a vezetékek csatlakoznak majd.
Szerencsére ezzel az elemmel a játékot már sikerült működésre bírnom, így az átalakításnak már semmi nem állhat az útjába.

Nagyon boldog vagyok, hogy egy újabb szovjet játékot sikerült ezzel megmentenem az utókor számára. Ez a játék hű korrajzot ad a 80-as évek szovjet játékgyártásáról.

Természetesen reményeim szerint majd a múzeumban is találkozhattok ezzel a régi játékkal kipróbálható formában is, de addig maradnak a megszokott fényképek.

RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!

Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt  teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!