Ha régi játékokról van szó, akkor megkerülhetetlennek számítanak az egykor gyártott műanyag katonák. Ezekből a tömegtermékekből mindenkinek volt néhány darab legalább, amivel az épületeket töltöttük meg élettel vagy a képzeletbeli városok járdáin szolgáltak dekorációként Matchboxozás közben.
Persze számtalan módon lehetett ezekkel a műanyagból készült apró figurákkal játszani, lényegében csak a gyerekek képzelete szabott határt az ötletelésnek.

Természetesen ezek az aprócska figurák is a műanyagok előretörésével foglalták el a megfelelő helyüket. Előtte készítettek ólomból hasonló figurákat, de ezek előállítása akkoriban sokkal drágábbnak számított, így nem is váltak tömegcikkekké az ólomkatonák.
A gyűjteménybe ilyen-olyan módon az elmúlt években bekerült néhány műanyag katonai is, amelyeket a mai napon be is mutatok nektek.
Ezeket a játékokat általában a hazai kisipar állította elő, akik gyorsan, egyszerűen tudtak műanyagból sok-sok figurát készíteni.

A figurák kidolgozásra, stílusra és anyagra is elég változatosak voltak.
Az anyaghasználatnál általában a puhább, könnyen hajlítható és nehezebben törő műanyagokat részesítették előnyben, de készültek figurák valamivel keményebb anyagból is. Ez utóbbi esetekben a kidolgozás is részletesebb volt.
A katonák természetesen stílusra is erőteljesen eltértek egymástól, ám jellemzően valamilyen háborúval kapcsolatosak voltak. Az ókori római birodalomból másolt figurákon át lehetett találkozni cowboyokkal és indiánokkal, valamit gépfegyverekkel felszerelt világháborús katonákkal is.
Sok gyereknek voltak lovas katonái is, sőt olyan katonák is amelyeket rá lehetett külön rakni a lovakra.
Persze az űrhajózás sem maradhatott ki a kínálatból, így lehetett a trafikokban különböző fegyverekkel felszerelt űrhajós figurákat is vásárolni.

A játékok kialakítása nem volt különösebben bonyolult. Meg kellett oldani, hogy valamilyen módon megálljanak a lábukon a műanyag katonák, amihez általában egy talpat alakítottak ki a játékok alján. Persze a talpak soha nem voltak elég szélesek, így a figurákat kellett hajlítgatni, hogy megfelelően egyensúlyba kerüljenek és valóban megálljanak a kialakított talpukon.
Ahogy említettem az itthon megvásárolható figurákat általában a hazai kisipar állította elő, ami persze meglátszott a minőségen. A figurák sok esetben sorjásak maradtak és a formázás után felesleges anyag sem lett eltávolítva általában.
A minőségbeli problémákra igazából az ár jelentett gyógyírt, mivel tényleg fillérekért megvásárolható játékokról volt szó.

Persze sokkal jobban kidolgozott és minőségben is messze jobb műanyag katonákat is be lehetett szerezni. Az NDK játékipara nagyon komolyan foglalkozott katonák gyártásával. Akinek volt NDK-s indián figurája az soha nem felejti el azt.
Szépen festett, jó anyagból készült játékokról volt szó, amelyek évek múlva is hasonlóan csillogtak (ha kiváncsiak vagytok az Ebay-en érdemes rákeresni).
Nekünk azonban csak a sárga, kék, piros, fehér színű katonák jutottak, de ez akkoriban egyáltalán nem bántuk.

Szerintem hozzám hasonlóan sokatoknak van kellemes emléke a műanyag katonákról. Ha van, akkor írjátok meg kommentben!

A múzeumban ezekkel a régi kincsekkel is találkozhattok majd, de addig jönnek a megszokott fényképek.

RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!

Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt  teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!