A vízipisztoly egy olyan klasszikus, ami minden korban megtalálja a maga közönségét. Nem volt ez másképp a 60-as, 70-es években sem, csak akkoriban jóval egyszerűbb fegyverekkel lövöldöztük egymás a játszótéren vagy a strandon.
A mai gyerekeknek már hatalmas tartályokkal felszerelt fegyverekkel tudnak lövöldözni egymásra, de mi régen csak a fegyverben elhelyezett vízzel tudtunk gazdálkodni.

A hazai és a külföldi játékgyártók természetesen ontották magukból a vízipisztolyokat is, amelyek között a szebb és kevésbé szép darabok is megtalálhatóak voltak.
Természetesen a realisztikus fegyverek mellett a futurisztikus fegyverek is nagy népszerűségnek örvendtek a gyerekek körében, de volt boxer alakú és fényképezőgép alakú vizes spriccelős játék is.
A ma bemutatásra kerülő darab leginkább úgy néz ki mintha a 70-es évek sci-fi filmjeiből vették volna hozzá a mintát, így talán egy sugárfegyverhez tudnám hasonlítani az áramvonalas fegyvert.

A 60-as, 70-es években a vízipisztolyokat még átlátszó műanyagból készítették. Ennek prózai oka volt. A gyerekek egyszerűen így láthatták, hogy meddig töltötték a fegyverüket és mikor kell újra tankolni az aprócska fegyvert.
A működtetésért egy aprócska dugattyú volt a felelős, amit a ravaszt mozgatva hozhattunk működésbe. Az első néhány nyomás alatt feltöltődött a rendszer, majd ezt követően már harcra kész volt a fegyverünk.
A megtöltéshez általában ki kellett húzni egy dugót, amit a legváltozatosabban helyeztek el a gyártók. Volt ahol a markolat alján, a fegyver hátán vagy a tetején kapott helyet ez az elem.

Persze nem tartottak sokáig ezek a pisztolyok. Általában vagy eltörtek vagy a használattól az aprócska pumpás rész mondta be az unalmast. A törés szinte természetesnek számított, hiszen kemény műanyagból készültek a vízipisztolyok így egy leejtés maradandó károsodást okozott általán.
Szerencsés esetben egy nyarat túléltek, de a következő nyáron már ismét nyúzhattuk a szüleinket, hogy az aktuális darabot vásárolják meg nekünk a strandon, a trafikban vagy a játékboltban.

A ma bemutatásra kerülő darab valami csoda folytán mégis túlélte az elmúlt 40 évet. Megtöltöttem, de szinte természetes módon a dugattyús rész már nem mozgatja a vizet a játékban, így lőni már nem lehet vele :(
Persze ez nem is cél, hiszen egy ennyi idős műanyag játékot már nem szokás játékra használni. Szerencsére minden alkatrésze megvan, így a múzeumban találkozhattok majd ezzel a darabbal is a vizes játékok között.

Amíg azonban nem tudom megmutatni nektek ezt a csodálatos formájú piros vízipisztolyt maradnak a megszokott fényképek.

RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!

Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket! 

Update: Pataricza Máté küldött néhány képet az Ő gyűjteményében megtalálható vízipisztolyokról, amelyeket szintén érdemes megtekintenetek.