A mai napon egy olyan játékot igyekszem bemutatni nektek, aminek a testvéréről már olvashattatok az oldalon. Ez a játék a Simon vagy Senso néven ismert elektromos játéknak a 'kézi' változata lesz.
A Simon története a 70-es évekig nyúlik vissza, amikor Ralph H. Baert és Howard J. Morrisont 1976-ban a Music Operators of America (MOA) szakkiállításon mutatták be az Atari Touch Me arcade játékát. A gép rendkívül egyszerű processzorral és borzasztó reszelős hangokkal igyekezett lenyűgözni a látogatókat.
A rövid távú memória fejlesztésére kifejlesztett játékban a fantáziát az MB láttam meg, akik 1978-ban dobták piacra a játék első változatát.
Ezt a későbbiekben újabb változatok követtek, amelyek formára és méretre is eltértek az eredeti változattól.
Ebbe a sorba tartozott a Mini Senso néven futó játék is, amit ma igyekszem bemutatni nektek.
A Mini Senso gyakorlatilag egy kézi konzol volt, ami pontosan azt a játékélményt nyújtotta a gyerekek számára mint a nagyobb méretű változat, csak sokkal inkább hordozható formában.
De hogyan is kellett játszani a memóriát is fejlesztő Sensoval?
A Senso több játékmódot tartalmazott, azonban a lényeg minden esetben ugyanaz volt. A gép által kiadott hangokat kellett a játék a játékon található gombok segítségével visszajátszani a játéknak.
A hangokon kívül fények is felvillantak az adott pillanatban, ami nagyban segítette a vizuális memória fejlesztését.
Ahogy említettem a feladat annyi volt, hogy a játék által lejátszott hangot az adott időn belül megismételjük a gombok segítségével. Ez persze csak elsőre tűnik egyszerűnek, ugyanis a második hang lejátszásakor a gép az első hangot is újra lejátszotta, így ahogy haladtunk előre egyre több hangot kellett visszaidéznünk a játék során.
Amennyiben eltévesztettük a hangot vagy rossz gombot nyomtunk le, akkor a játék berregéssel jelezte, hogy veszítettünk és kezdhettünk mindent újra elölről.
Persze külsőben némileg eltért a kézi változat a kör alakú eredetitől. A műanyag ház kialakítása itt olyan volt, hogy a gyerekek kézbe tudják fogni a játékot, ennek köszönhetően a kör alakú fej alatt a kezelőszervek egy elnyújtott műanyag részen kaptak helyet.
Ebben a részben kapott helyet az elemtartó is. A játékba 2 db 1.5-os AA-s és 1 db 9V-os elemet kellett elhelyezni.
A hátlap köralakú részét résekkel látták el, ami annak volt köszönhető, hogy itt kapott helyet a hangszóró.
A gombok és kapcsolók gyakorlatilag pontosan azonosak voltak az eredeti Simon gombjaival, így itt is be lehetett kapcsolni a játékot és játékmódon választani, nehézséget állítani, de még az utolsó játékunk visszajátszására is lehetőséget nyújtott a Mini Senso vagy Pocket Simon nevű játék.
A Milton-Bradley a Mini Sensoval a lakás falai közül kihozta a Simont az utcára, ahol a gyerekek már a játszótéren, a lépcsőház előtt ülve vagy az autóban utazva is játszhattak ezzel a kiváló játékkal és ezzel újabb embereket lehetett elérni ezzel a szórakoztató és kiváló fejlesztőjátékkal.
A hozzám most a német változat került, ezért is hallgat Mini Senso névre. A játékhoz eredeti dobozban, kezelési utasítással jutottam hozzá és természetesen működőképes állapotban.
Ezt már láthattátok is a múlt heti TikTok nap keretében, amikor kicsit jobban bemutattam és ki is próbáltam ezt a klassz játékot.
Reményeim szerint ezt a játékot is kitudjátok majd próbálni egyszer nálam, de amíg erre nincs lehetőség addig jönnek a megszokott fényképek ezúttal is.
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a tamas.laposa70@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!
