Gyerekkorunkban a kirándulásoknak és a nyaralásoknak az elmaradhatatlan kelléke volt a fényképezőgép. Ahogy manapság a mobilok, úgy akkoriban a fényképezők voltak hivatottak az emlékek megörökítésére.
Fényképezőgépekből a szocialista ipar készített komolyabb és egyszerűbb darabokat is. A gyerekeknek általában a Smena 8M géppel kellett beérniük, amivel azért egészen jó kis képeket lehetett akkoriban készíteni egy kis szerencsével és gyakorlattal.
Persze akkoriban még egy kicsit mást jelentett a fényképezés mint manapság, ugyanis a képeket nem volt lehetőségünk azonnal visszanézni. A nyaralás végén szépen el kellett sétálni az Ofotért üzletek valamelyikébe, ahol 1-2 hét alatt előhívták az általunk készített fényképeket és ekkor derült ki mennyire is voltunk ügyes fotósok.
Ennek köszönhetően bizony mindenki megtanult spórolni a filmmel és igyekezett a megfelelő pillanatban elsütni a gépet.
A Smena 8M fényképezőgépet egyaránt használták idősek és fiatalok is. A szülők körében népszerű ajándéknak számított, ugyanis a gyerekek kedvelték a fényképezést és a Smena 8M hű társuk volt éveken keresztül, aminek segítségével egészen jól megtanultunk fényképezni.
A gépet a LOMO gyártotta és a gépből 1970 és 1995 között 21 millió darab készült és ezzel messze a legtöbbet eladott fényképezőgépek sorába tartozik.
Érdekesség, hogy a gyártás ideje alatt lényegében változatlan formában került a boltok polcaira a fényképező, ami baráti árával és ehhez képest egészen jó tudásával nyerte meg magának a vásárlókat.
A Smena 8M gép egy teljesen mechanikus fényképezőgép volt. A gép lelke a 35 mm-es fókuszú kamera volt. A gépben sem automata filmtovábbító, sem pedig önkioldó nem kapott helyet, sőt még a kereső is egy egyszerű optikai kereső volt a gépen.
Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően a fényképezés jóval nehezebb volt a Smena 8M-el mint ahogy azt manapság elképzelitek. Szemre be kellett lőni a fényerőt, a távolságot és még pár dolgot, majd ennek megfelelően elforgatni a objektív skáláit.
Ezt követően lehetett a keresőbe nézni, ami lényegében egy egyszerű ablak volt és lehetett exponálni. Az exponálást követően a filmet kézzel kellett tovább csévélni a következő kockára, majd várhattuk a megfelelő pillanatot az újabb kép elkészítéséhez.
A gép olcsósága leginkább a felhasznált anyagoknak volt köszönhető. Az egész szerkezet egy műanyag házban kapott helyet és amit lehetett műanyagból készítettek el a LOMO mérnökei.
Ennek köszönhetően a gép súlya alig érte el a 280 grammot.
A műanyag fényképező egy tokot is kapott, ami műbörből készült és kinyitható volt. A tartozék volt még a nyakpánt is, így a gépet akár zárt, akár nyitott tokkal is a nyakukba hordhatták a használók.
A LOMO fényképezőgépe egykoron sokakat indított el a hobby fotózás irányába. Sajnos mára egy kicsit idejemúlt lett a szerkezet, de ahogy az interneten nézegettem egészen szép képeket lehet a géppel mind a mai napig készíteni.
Persze a múzeumban nem cél a gép használata, de mivel a gyerekkorunk és fiatalságunk része volt, így biztosan találkozhattok majd vele.
Amíg azonban nem tudom személyesen is megmutatni nektek a Smena 8M-et, addig jönnek a megszokott fényképet ezúttal is.
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a tamas.laposa70@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!