Az elmúlt időszakban nagyon sok kisautót mutattam nektek és úgy döntöttem, hogy ez így lesz a következő néhány napban is. A 70-es, 80-as években a Matchbox számított az igazán menőnek a gyerekek körében, de persze azért más gyártók játékait is szívesen használtuk.
Kisautókat pedig szinte az összes országban készítettek, mint ahogy erről már meggyőződhettetek a blogot olvasgatva.
Ezúttal egy szovjet kisautót mutatok be nektek, amit szerintem elég sokan ismertek. A szovjet kisautók gyártásáról nagyon hosszan lehetne beszélni, hiszen számtalan nagyszerű játékautó érkezett tőlük.
Voltak gyártók akik kifejezetten a szocialista (leginkább a szovjet) típusokra specializálódtak, de voltak olyan gyártók akik kifejezetten egy típusú járművet készítettek.
Ilyen volt a Tulammo is akkori nevén TPZ (Тульский завод пули), ami a Tulai tölténygyár volt.
A Tulai tölténygyár 1880-tól kezdve működik. A megalakulása II.Sándo cárnak köszönhető, aki elrendelte a lőszergyár felépítését.
Az alapítást követően második évben a gyár már elérte az 30 millió lőszeres kapacitást. Az első világháborúban az orosz hadsereg által használt lőszerek 25%-a a Tulai tölténygyárban készült és a kapacitás folyamatosan bővült.
Erre nagy szükség is volt, mivel a II. világháborúban is komoly szerep jutott a gyárnak. A Tokarev és a Nagant pisztolyokhoz, valamint a ShKAS gépfegyverekhez is itt gyártották a lőszereket.
A háború után sok más gyárhoz hasonlóan a szabad kapacitás lekötésére másodlagos tevékenységet is folytatott a gyár. Ennek köszönhetően gabonadarálók, porszívók, érmek, kitűzők és játékautók is készültek a tulai gyárban.
1966-67 körül kezdődött a kisautók gyártása és szinte magától érthető módon a katonai vonalra állt rá a gyár. Ehhez kiváló hátteret biztosítottak az akkori szovjet haditechnikai gépek és járművek, amelyeket igyekeztek korrekt módon lemodellezni.
A járművek öntéses megoldással készültek, ennek megfelelően elég nehezek is voltak és minden darab zöld színű festést kapott. Ez persze praktikus is volt, mivel a lőszereknél használt védőfestéket tudták erre a célra is alkalmazni.
A sorozatban megtalálható volt a terepjáró, a teherautó, a katyusával felszerelt teherautó, a rakétaszállító, a csapatszállító, de még a harckocsi is.
A játékokat meglehetett vásárolni egyesével, de akár készletben is hozzájuthattak a szülők.
A gyerekek persze nagyon szerették a TPZ által gyártott játékokat, amelyek rendkívül jól bírták a terhelést és egyszerűen elnyűhetetlennek bizonyultak.
Most a GAZ-66-os alapján készített teherautót mutatom be nektek, ami egy viszonylag szépen kidolgozott darab.
Bemutatásként egy képet azért megosztok veletek az eredeti teherautóról, ami segít majd viszonyítani a játék változathoz.
A kisautó egy egyszerű gurítós játék, amiben sem óraműves, sem lendkerekes szerkezet nem található, méretarányban pedig annyira nem áll távol az ismertebb gyártók játékaitól.
A kidolgozás ahogy már említettem annyira nem rossz. Persze közel sem tökéletes az autó formája, de azért simán felismerhető a kocsiban az adott típus.
A kicsit elnagyolt kidolgozás pedig az öntéses technikánál használt formáknak köszönhető. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne felismerni a részletek a kocsin. A hűtőrács, a lámpák, a csörlő, az üzemanyagtank, a sárvédők mind megtalálhatóak a játékautón is.
Egy platós járműről van szó, amihez egy ponyva is tartozik. A plató kívülről szintén szépen ki lett dolgozva, így egy kicsit itt is fel lehet fedezni a fa elemeket. A ponyva szintén fémből készült és leszedhető a kocsiról. Így gyerekként akár nyitott platóval, akár ponyvás változatban tudtuk használni a kisautót.
A futómű nem egy bonyolult darab, viszont rendkívül jól bírja a terhelést. A kerekek kemény műanyagból készültek, míg a futóműben használt tengelyek 2 mm-es köracélból lettek kialakítva. A tengelyek az alvázon kidolgozott fülekbe ülnek be, a kerekek pedig egyszerűen fel vannak tolva a köracélra és annak a vége pedig el vannak kalapálva.
Elég egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő megoldásról van szó. A kerekek a helyükön maradnak és a mozgásuk sem igazán zavaró.
Ahogy már említettem a felhasznált anyagoknak köszönhetően lényegében örökös darab a játék. A festés is egészen elképesztő módon jól bírta az igénybevételt, így a megmaradt játékok általában szép vagy legalább elfogadható állapotban maradtak meg.
Ami egyedül zavaró egy kicsit az a játékautó súlya. A játék 76 grammot nyom, amire ugye azt szokás mondani, hogy ebben még benne volt az anyag
Szerencsére most egy újabb darab került hozzám ebből az egykoron nagyon népszerű szovjet sorozatból, amelynek darabjaival majd Ti is találkozhattok ha minden jól megy.
Amíg azonban nem tudom személyesen megmutatni nektek ezt a teherautót, addig jönnek a megszokott fényképek.
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!
