A Szovjetunió egyik különlegesen fontos és nagy cége volt a játékok területén otthonosan mozgó Elektronika, akik a nevüknek megfelelően nagyrészt elektromos játékokat készítettek a gyerekeknek.
Az egykori vasfüggöny egyik játékgyártók által kiélvezett előnye volt, hogy a nyugati játékok nem jutottak be ellenőrizetlenül az országba, így nyugodt szívvel lehetett semmibe venni a szerzői jogokat.
Az Elektronika cég lényegében így járt el és számtalan nagy játékgyártó termékét nyúlta le elég pofátlan módon. Ízelítőnek néhány példát hoztam nektek a mai cikkben és a lista kb. végtelenül hosszú is lehetne.
Persze a dolog igazi érdekessége, hogy sok esetben a másolat manapság sokkal többet ér mint az eredeti változat és egy-egy Elektronika játékért komoly összegeket szurkolnak le a gyűjtők.
A nyugati játékgyártók közül a legkomolyabban a Nintendo tyúkszemére lépett rá az Elektronika, akiknek számtalan játékát nyúlták le mindenféle következmény nélkül.
A teljesség igénye nélkül itt van néhány példa:
- Elektronika 24-01 vs Nintendo MC-25 Mickey Mouse
- Elektronika IM-03 vs Nintendo OC-22 Octopus
- Elektronika MG-04 vs Nintendo FP-24 Chef
- Elektronika EM-09 vs Nintendo FR-27 Fire
Persze a Nintendon kívül más cégek is találkoztak a szovjet mentalitással. A Milton Bradley szintén a saját bőrén tapasztalta meg, hogy milyen amikor egy-egy jól sikerült játék más név alatt, de lényegében módosítások nélkül kerül ki a KGST országok játékboltjainak polcaira.
Őket leginkább a programozható Big Trak autó lenyúlása érintette, de a világsikerű Simon játék is forgalomba került Elektronika
Ha a 80-as évek elektromos játékairól van szó, akkor a TOMY is megkerülhetetlen szereplőnek számított a piacon. Sok nagyszerű játékot gyártottak, amelyek között egészen különleges darabok is akadtak.
Az Elektronika egyszerűen ezeket az eszközöket is lemásolta és saját néven forgalmazta is. Így lett a Tomytronic 3-D-ből Elektronika IM-27 és a TOMY World Cupból pedig Elektronika IM-15.
A japán Casio sem maradhatott ki a szórásból, aki akkoriban a VL-01-es szintetizátorral aratta le a piacot a Trio zenekarnak köszönhetően.
Természetesen ebből is készült szovjet változat, igaz akkor már Elektronika IM-46 volt a neve.
A sort szerintem a végtelenségig tudnám folytatni és valószínűleg minden egyes szovjet Elektronika játéknak megtalálnám a európai, amerikai vagy távol-keleti eredeti változatát.
Persze erről akkoriban semmit nem tudtunk, de ha a tudomásunkra jut a dolog sem izgatott volna bennünket különösebben. Bennünket és minden gyereket csak az érdekelt, hogy egy jót játszhassunk. Hogy a játékon cirill vagy angol nyelvű feliratok szerepeltek egyáltalán nem izgatott senkit a játékgyártókon kívül.
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!
