A zene iránt érdeklődő gyerekeknek sem kellett hiányt szenvedniük a 80-as években, hiszen számtalan hangszer készült gyerekeknek.
Elég csak a Triolára, a különböző xilofonokra vagy az akusztikus gitárokra gondolni. Persze az elektromos hangszereket sem kellett nélkülözni, hiszen ezekből is több gyártmány állt a gyerekek rendelkezésére. Akinek szülei nem engedhették meg maguknak a Casio VL-1-es, azoknak ott volt a Pille elektromos orgona.
A Pillét a Szovjetunióban készítették és a gyártásért ebben az esetben is a Norma volt a felelős. A játék vagy hangszer doboza erőteljesen hasonlít a néhány napja bemutatott kommunikátorára mind grafikában, mind pedig a kartonpapír minőségében.
A Pille egy monofonikus hangszer volt ami annyit jelent, hogy egyszerre csak egy billentyű hangjai szólalhattak meg a hangszórón keresztül.
A működtetéshez 6 db 1.5 V-os góliát elemre volt szükség, amelyeket a hangszer alján elhelyezkedő tartóba kellett berakni.
A hangszeren három gomb és két potméter volt megtalálható. Az egyik gomb a bekapcsolásért volt felelős, míg a másik két gombbal a hangszínek között válogathattunk. A potméterek közül az egyik a hangerő, míg a másik a hangmagasságért volt a felelős (legalábbis nekem így tűnt a beüzemelés után).
A készülék egységes szürke színben készült az alsó rész pedig fekete kidolgozást kapott. A billentyűk viszonylag jól kidolgozásra kerültek, bár az itt alkalmazott megoldásnak köszönhetően könnyen beestek a gombok és ragadtak össze a billentyűk az idő múlásával.
Bár a zenével hadilábon állok, ennek ellenére én két oktávosra tippelem a billentyűzetet (ha tévedek valaki úgyis kijavít majd).
A Norma Pille összesen két változatban készült. A gyűjteményben található a gyakoribb, míg egy jóval ritkább változat is készült belőle, ahol a gombok máshova kerültek elhelyezésre.
A gyerekeknek készült orgona több játékkal együtt került hozzám és érdekességként említem meg, hogy rögtön két darab is.
Természetesen mind a kettő csúnyán leharcolt és koszos állapotban. Első lépében egy szétszedés és egy alapos tisztítás következett - a billentyűkre betűk voltak felírva, amelyek eltávolítása nem volt egyszerű feladat és mindent vastagon kosz fedett.
A tisztítást követően egy kis kontakt spray csodákat tett a kapcsolókkal és a potméterekkel, így következhetett a teszt. Már ekkor tudtam, hogy az elemtartó fedelét és a 1.5 V-os elemek érintkezőjét le kell gyártanom azonban egy 9 V-os elemmel kitudtam próbálni a hangszert, ami működött is.
Az elemtartó fedele egyedi megoldás lett végül, de a funkcióját betölti és ez a lényeg. Az egyik hangszer már újra szól és hamarosan a másik is üzemképes állapotba kerül majd.
A múzeumban természetesen majd ezt a hangszert is kitudjátok majd próbálni és egy kicsit visszatudjátok majd idézni a segítségével a gyerekkorotokat.
Addig pedig természetesen jönnek az elmaradhatatlan fényképek.
RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!
Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!