Így hallgattunk zenét egykoron
2021. január 04. írta: ToyaHSW

Így hallgattunk zenét egykoron

A zene mindig része volt az életünknek. A 70-es, 80-as években még sokkal korlátozottabbak voltak a lehetőségeink mint manapság a Spotify és a YouTube korában, de azért mi is megoldottuk hogy hozzájussunk a nekünk tetsző zenékhez.
Ehhez segítségünkre volt a rádió és az abban hallható könnyűzenei műsorok (Poptarisznya, Vasárnapi koktél, stb...), a lemezek (amelyeket itthon, míg a ritkább darabokat Jugoszláviában lehetett megvásárolni) és természetesen sokszor átmásolt magnókazetták is.

Úgy gondoltam megmutatom nektek, hogy milyen eszközökön hallgattuk a slágereket régen.
Tartsatok velem ezúttal is, amikor egy kicsit eltávolodunk a régi játékok világától!

radio.jpg

Elsőként mindenképpen érdemes beszélni a rádiókról, amelyekből számtalan változat volt megtalálható az otthonokban, de leggyakrabban mégis a Sokol-403-as készülékkel találkoztunk.
Jellegzetes hangjával és a hátára házilag felapplikált 2 db 4.5 V-os eleméve a háztartások mindennapos kelléke volt. Jellemzően ezen hallgatta a család reggel indulás előtt a rádiót és délután vagy este is ez szólt leginkább az otthonokban.

lemezjatszo.jpg

Persze a lemezjátszók is fontos szerepet játszottak abban, hogy hozzájussunk kedvenc zenéinkhez. Akkoriban még a könyvesboltokban hanglemezeket is forgalmaztak, sőt néhány kiskereskedőnél 'nyugati' lemezeket is be lehetett szerezni.
Lehetőség volt akkoriban Jugoszláviában is lemezt vásárolni, ahol akkoriban sokkal nagyobb választék várta az odalátogató magyarokat a hanglemezek területén is.
A lejátszáshoz sok háztartásban még a szülők régi nagyméretű rádióval egybeépített szekrény méretű lemezjátszói voltak adottak, de sok háztartásban már a betört az én gyerekkoromban a modern technika és lehetett vásárolni szovjet, NDK, Csehszlovák, sőt magyar lemezjátszókat is (a képeken ezek közül láthattok néhányat).

hordozhatomagno.jpg

A technika fejlődésével persze egyre többen váltottak a lemezről a magnókazettára. Az orsós magnókat most kihagyom a bemutatásból, hiszen azok azért igazából annyira nem voltak elterjedtek.
A hazai piacon itt is több szereplő versenget, amelyek között megtalálhatóak voltak olyan gyártók mint a Videoton, a BRG, az Unitra, az ITT és még más mára elfeledett cégek is.
Amire mindenki emlékszik általában az a BRG MK sorozata, amelyből a legnagyobb sikert az MK27-es magnó érte el. Hasonló tarolást vitt véghez a piacon a Videoton által fejlesztett Europa Star, majd tovább fejlesztett változata az Europa Stereo is - ez utóbbi már egészen nyugatiasan nézett ki :)
Persze az igazi király már akkoriban is az volt, akinek a szülei nyugaton két kazettás magnót vásároltak, amivel aztán nagyüzemben lehetett folytatni a másolást :)

walkman.jpg

Az én gyerekkoromban hatalmas szó volt, ha valaki az utcán megjelent egy hordozható magnóval és azon tudtuk hallgatni a zenét.
El tudjátok képzelni, hogy mekkora esemény volt az első walkmanek feltűnése. Bár az egyéni zenehallgatást helyezte előtérbe a walkman, de mégis azért sorra adtuk át egymásnak a fejhallgatóval szerelt aprócska eszközöket, amelyeken számunkra akkor meglepően jól szóltak a zenék.
Persze tekerni azt nem volt szabad (ráadásul csak előre tudott tekerni a walkmanek többsége), mert gyorsan lemerült az elem és az elemek kimúlásával a motor sebessége is lelassult, de a szivacsos fejhallgató élménye még mindig rendkívül elevenen él bennem.
Hazai gyártású walkman soha nem készült és itthon is inkább az olcsó nyugati márkák arattak, de azért a szocialista országokban beszerezhető volt a szovjet Elektronika és a cseh Tesla és a lengyel Unitra hordozható walkmanjei is.

hifitorony.jpg

Ha pedig otthon szerettünk volna zenét hallgatni, akkor ahhoz a szerencséseknek ott voltak a hifi tornyok. Ezekből számtalan változatot lehetett megvásárolni, amelyek között megtalálhatóak voltak a hazai gyártású Videoton és Orion, valamint a szocialista táborból származó RFT és Unitra készülékek is.
Ezekben minden ott volt egy helyen. A tornyokban volt kazettás magnó, rádió, erősítő, a nagyobb darabokban pedig még lemezjátszó is helyet kapott.
Nagyon népszerűnek számítottak a mini tornyok, amelyek minőségben nem maradtak el a nagyobb testvéreiktől. Természetesen elemenként is megvásárolhatóak voltak ezek a elektronikai eszközök, amelyekből otthon magunk is felépíthettük a saját tornyunkat.
A magyarok ausztriai utazásai ezeket az eszközöket is a múlt részévé tették és manapság már csak aukciós oldalakon lehet találkozni az egykori szocialista országok hifi tornyaival.

Nos így hallgattunk mi zenét régen. Eljutottak hozzánk a legjobb számok és elértünk minden zenét. Igaz ehhez némileg több időre volt szükség mint manapság, de az új darabokat ennek megfelelően valóban rongyosra hallgattuk :)

RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!

Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket! 

A bejegyzés trackback címe:

https://jatekmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7216370168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2021.01.05. 09:54:19

A "tekerni nem volt szabad"-ról két dolog jutott eszembe:
1. A ceruzával tekerés: Megfelelő méretű hatszögletű ceruzát a kazetta lyukjába dugni, és mint a kereplőt pörgetni. Fontos elemkímélő technika volt.
2. Odáig fejlődtünk, hogy a lemerülő Walkman helyett most a lemerülő okostelefonon aggódunk... :)

mennyi?husz! 2021.01.05. 10:09:16

@Lobo Marunga: Na igen, "vissszcseveltuk" a kazit. Emlekszem mekkora kincs volt mikor mar lehetett kapni ujratoltheto elemeket.

Gyingizik 2021.01.05. 10:53:05

Ez nagyon betalált. Szinte mindre emlékszem. Szokol rádióra szigszalaggal tekert elem: tényleg így volt! De miért kellett kívülre rátekerni a két elemet 4,5 voltos elemet?? Nem volt elemtartója kisebb elemnek, se hálózati csatlakozója? Vagy pl. a piros fekete szoci lemezjátszó: tűrhetően szólt, de az egyik hangfala sosem érintkezett rendesen. Videoton magnóm is volt ugyanez a sorozat, burkolat, de mono! A rádió része most is szól. Nem volt belőle kétkazettás sztereo is? Az Unitra cuccokra is emlékszem, azok gyakorlatilag teljesen használhatatlanok voltak. Elevenen él bennem a kazettájuk, ami egy hallgatás után már úgy megnyúlt, hogy az előadók jellegzetes nyarvogó hangon énekeltek utána. Még a kilencvenes évek közepén is volt olyan magnónk a koleszban mint a képen látható Universum. Az orion / videoton torony azonban annyira drága volt (különösen ha a nyugatról becsempészettekkel hasonlítjuk össze) hogy azt kevés helyen láttam. Egy orion toronyt láttam saját szemmel havernál, az tűrhetően szólt.

Lobo Marunga 2021.01.05. 12:39:46

@Gyingizik: Megvan a logikus magyarázat. A 4,5V-os "laposelem" (nem kevésbé hangzatos hivatalos nevén: zsebtelep) elérhetőbb (és talán olcsóbb is) volt, mint a 9V-os elem.

Billy Hill 2021.01.05. 13:51:34

Kazit tekerni a legjobban a St*bilo márka (természetesen az NSZK-ból csempészett) filctollaival lehetett, a kupak pont beakadt a kis műanyag fogakba. :-) Lemezt pedig valóban Jugóból kellett hozatni, voltak jó kis Jugoton/Balkanton verziói a Sex Pistols-, Clash- stb albumoknak... Ja és a dubbing speed kapcsoló mekkora szolgálatot tett a kazettamásolásnál! \m/

powerage 2021.01.05. 15:06:59

@Gyingizik: " De miért kellett kívülre rátekerni a két elemet 4,5 voltos elemet?? Nem volt elemtartója kisebb elemnek, se hálózati csatlakozója? "

Nem nagyon.

www.radiomuseum.hu/sokol403.html

tildus 2021.01.05. 18:02:28

@powerage: Gyárilag 9 Volt körüli akkumulátorról ment, és ahhoz volt töltő is (megjegyzés: a gyári töltő helyett magyar egység, trafós, volt mellékelve, mivel az orosz villamos hálózat földfüggetlen, és ők egy ellenállás segítségével csökkentették a 220 Voltot 9-re, ami nálunk a merő életveszély volt). A töltés közben elég fura hangja volt, mivel szűrést nem építettek a töltőbe... Mivel az akksi hiánycikk volt, vagy néha azért lehetett kapni, ezért a kilenc voltos elemmel kellett pótolni, ez befért a helyére. Ez nem volt költséghatékony ezért kapott a hátára kétszer 4,5 voltos zsebtelepet, azzal az örökkévalóságig ment...ezek, persze nem fértek a készülékbe, de ettől volt szocializmus a szocialista rendszer....

'it's cool to know nothing' 2021.01.05. 22:32:54

Akai HiFi torony. Az is magyar gyártású volt.

'it's cool to know nothing' 2021.01.05. 22:34:53

Nem kellett Jugóba menni lemezért. Kimentél a pécsi vásárba és megvettél mindent ami kellett. Mivel olcsó volt, kár volt ezért utazni. Működött a kishatárforgalom.

Zed is not dead yet 2021.01.07. 14:49:08

Az a kazettás videoton muszklimagnó ... góliátelemek kellettek bele (ha jól emlékszem, 4 vagy 5 db) és ezt aztán kb. 2 óra alatt elnyalta. Máig nem értem a fizikáját, hogy hova tudta elpocsékolni azt az energiamennyiséget.

Mondjuk a "világhírű" Universum márkájú walkmanem ugyanezt csinálta 4 db ceruzaelemmel, ennyivel 2 db kazettát lehetett meghallgatni.

Egy későbbi kollégám az ilyen színvonalú dolgokat hívta úgy, hogy "a világhírű noname cég termékei".

Zed is not dead yet 2021.01.07. 14:51:50

Amúgy máig megvan és kiválóan működik az Akai lemezjátszóm, ami a nagyobbik vidi hifitorony elemeként is szerepelt anno. Kvarc-vezérlés, automatizálható lejátszás, tényleg jó minőségű pickup.

Billy Hill 2021.01.12. 22:56:33

@'it's cool to know nothing': Mondjuk pont a pécsi rokonaim mentek le Eszékre; ezek szerint rosszul tudták a dolgokat. :-)
süti beállítások módosítása