Mint tudjátok elég sok játék kerül hozzám ilyen-olyan úton és az állapotuk is hagy néha kivánnivalót  maga után. A ma bemutatásra kerülő régi gyerek bicikli is hosszú utat tett meg, amíg végül révbe ért.
Egy vasazással foglalkozó ismerősöm említette meg, hogy az egyik helyről elhozott két régi biciklit. Gondoltam egy megtekintést mindenképpen megér a dolog, ha pedig már megláttam a régi kerékpárt, akkor rögtön az jutott eszembe, hogy talán érdemes lenne felújítani is egy kicsit.
Rendkívül rozsdás és kopott állapotban került hozzám.
A rozsda mértékéről sokat elmond, ha azt megemlítem hogy a láncszemek nem fordultak el aminek eredményeként az alkatrész lényegében egyenesen kinyújtható volt.

Hosszú időt szántam a felújításra és őszintén szólva nem is mindig volt időm foglalkozni a régi kerékpárral. Persze azért alkalomadtán kicsit tisztogattam az alkatrészeket és szépen lassan minden alkatrészt üzemképessé és elfogadható állapotúvá varázsoltam.
Ezt követően már csak egy lényeges dolgom volt a festés. Igyekeztem az eredeti színeket megtartani a festés során, ezért is lett piros-fehér a kerékpár.
A végeredmény azt hiszem sokat elmond a munkáról, amit a kerékpárral végeztem. Persze hibái maradtak, hiszen a gumik elég halovány állapotban vannak és a képeken is látható, hogy a nyerget is erőteljesen elkoptatta már valaki.

A kerékpár amúgy a 70-es évek második feléből származik. Mivel matrica vagy gyártóra utaló felirat nem volt rajta, így csak az internetre tudok hagyatkozni, ami szovjet gyártmányként azonosítja ezt a gyerek kerékpárt.
Érdekessége a dolognak, hogy sok gyerek még örökhajtós, tömör kerekes kerékpárral hajtott a játszótér porában, addig ez a szovjet bicikli már felfújható kerekekkel volt felszerelve és nem kellett örökké tekerni.
Lényegében akkoriban ezt úgy láttuk, hogy ez pontosan olyan mint egy felnőtt kerékpár csak kicsiben.
Ezzel már lehetett nyugodtan gurulni a lejtőn, nem kellett a pedálról elemelni a lábat vagy őrült iramban tekerni és ez akkoriban nagyon menő dolognak számított.

Szerintem sokan találkoztatok a játszótéren hasonló biciklivel és kértétek el a gazdáját egy-két körre, aki vonakodva kölcsön is adta nektek.
A múzeumban hasonló emlékek felidézésére nyújt majd lehetőséget ez a kerékpár is, amit természetesen láthattok majd, de addig jönnek a megszokott és elmaradhatatlan fényképek.

RÉGI JÁTÉKOD VAN? NE DOBD KI! NE ADD EGY NEPPERNEK! TUDD INKÁBB JÓ HELYEN, AHOL MEGŐRZIK ÉS VIGYÁZNAK RÁ!

Kövesd munkámat a Facebookon és a többi közösségi oldalon! Ha szeretnél segíteni anyagilag, akkor itt  teheted meg, ha játékokat szeretnél felajánlani a leendő múzeumba, akkor a toyahsw@gmail.com címre küldj üzenetet és megbeszéljük a részleteket!